Titkárnő elszabadul
Ezer éve nem írtam Titkárnőről. Legutóbbi, vele kapcsolatos bejegyzésemben azt írtam le, hogy mennyire rémülten próbálta túlbonyolítani azt az amúgy tökegyszerű folyamatot, hogy leteszek az asztalára egy papírt.
Ma viszont ismét monitorra kívánkozik a beszélgetésünk. Éppen az orosz fekete kenyérről beszélgettünk (ne akarjátok tudni, hogy került elő ez a téma, de a vodkától jutottunk ide), és panaszkodott, hogy nem tud ilyet beszerezni. Mondom miért nem keres fel egy orosz boltot, elvégre Budapesten akad néhány. Már ezen meglepődött. aztán mondtam neki, hogy keresek egy címet. Rövid keresgélés után jött az első, viszonylag közel eső bolt, és itt elszabadult a beszélgetés.
- Nézd csak, itt van egy a Podmaniczky utcában.
- Az melyik? Nem tudom, hol van.
- A Nyugatitól az első utca.
-Jaaa! A Rudas László?
Itt ugrott ki a szemem.
- Az. De tudod mit? Akkor így mondom: Menj el villamossal a Marx térig, majd indulj el gyalog a November 7. tér irányába, és az első utca a Rudas László.
- Na, hát miért nem így mondtad???
"Mer' a krumplileves legyen krumplileves elvtársak!"